Projekt adatok

• Kedvezményezett: PMI Logistics Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság
• Projekt címe: Automatizált csomagméret detektáló rendszer mozgásban lévő, összetett formájú szállítmányok optikai és lézerszkennelés útján történő 3D méret detektálása
• Szerződött támogatás összege: 219 531 301 Ft
• Támogatás mértéke: 61,98 %
• Projekt tervezett befejezési dátuma: 2019.03.31.
• Projekt azonosító száma: GINOP-2.1.1-15-2015-00259

Projekt leírás

A fuvarlogisztikai szolgáltatások esetében ma a megfelelő eszközök hiányában a fuvardíj meghatározásának alapja az szállított egységárúk darabszáma, vagy súlya lehet. Könnyű belátni, hogy a súly egy sor áru esetében nem lehet reális alapja a fuvardíjnak, hiszen nem a fuvareszköz teherbíró képessége, hanem az eszköz úrtartalma képezi a korlátot az egységrakomány képzésnél, amelyhez a fuvarköltségek kapcsolhatók. Azzal, hogy jelenleg nincs a fuvarozási iparágban széles körben alkalmazható megoldás a rakományok méretének pontos meghatározására a szolgáltatók kénytelenek más eszközöket alkalmazni e probléma feloldására, amely mind a megbízóknak, mind a szolgáltatóknak szuboptimálisak, és piacilag gyakran nehezen indokolhatók. Miért probléma ez? A megbízók egy jelentős része nem egységrakományok szállítására ad megbízást, azaz egy-egy fuvareszközön több megbízó rakománya is helyet kap. Ha szállítóeszközre kerülő raklapok darabszáma alapján szeretnénk az eszköz önköltségét megosztani nem lesz korrekt azokkal a megbízókkal szemben, amelyek könnyebb rakományt adtak fel, hiszen a fuvareszköz fogyasztását alapvetően a súly határozza meg. Ha a súly alapján határozzuk meg a költségek felosztását a különböző megbízók alapján, akkor az egy raklapra eső költségben óriási különbségek alakulnak ki annak függvényében, hogy milyen összetételű a rakomány. A korszerű fuvareszközök esetében az extremításokat leszámítva ugyanakkor a valódi korlátot nem a súly jelenti, hanem az úrtartalom, azaz az a hely, amelyet az áru a fuvareszközön belül elfoglal. Ez a megközelítés jelentené a fuvardíj meghatározás legkorrektebb módját, amely mind a fuvarozónak, mind a megbízónak egy megnyugtató és kiszámítható keretet jelent.

A projektet megelőző technológiai felmérésünk azt mutatta, hogy ma a világban gyakorlati keretek között egyetlen megoldás működik éles rendszerben az egyik legnagyobb logisztikai szolgáltatónál, azonban ennek a megoldásnak az alapja, hogy a mérést egy speciális, erre szolgáló helyen több költséges lézerfej segítségével történő „letapogatással” végzik. A legtöbb logisztikai szolgáltató rendszerében a gyűjtő-elosztó raktárakban megvalósított üzleti folyamatokban nincs arra lehetőség, hogy minden egyes raklapot ilyen formában mérjenek fel. Olyan megoldás kialakítására van szükség, amely ezt a funkciót a meglévő működés keretei közé integrálja.

Jelen projekt célja ennek megfelelően egy olyan költséghatékonyan kialakítható megoldás kifejlesztése, amely a logisztikai folyamatokba beágyazva képes meghatározni a beraktározandó csomagok fizikai méreteit. A kialakítandó megoldás képfeldolgozási technológiára alakul. Az eljárás lényege, hogy a csomagról több szögből kamerák segítségével épeket készítenünk, amelyek segítségével felépíthető a csomag 3D modellje. A modell alapján referencia pontok segítségével határozzuk meg a csomag valós méreteit. A megoldás követelmény specifikációja egy sor olyan kihívást fogalmaz meg, amely csak alapos kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként valósítható meg:

• Mozgás közben szükséges a méret detektálást megvalósítani: Olyan borderline detektálási algoritmus megalkotása a feladat egy mozgásban lévő tárgyról, amely alapján egy meghatározott pontossággal megbecsülhető a tárgy befoglaló formája, olyan módon, hogy a feldolgozás során magát a céltárgyat el tudjuk választani a környezetétől.
• Nem lehet speciális megvilágítás lehetőségével kalkulálni: A működési környezetben nem tudunk költséges stúdió technikát alkalmazni, azaz a megoldásnak egy a szokásos, vagy attól csak minimálisan eltérő infrastruktúra keretei között működnie
• Bár raklap alapú csomagokról, rakatokról beszélünk a felmérendő csomagok formája összetett: A képfeldolgozási probléma alapvetően egy a kamerák között normál sebességgel áthaladó targonca villáján szállított szabvány raklapra helyezett csomag befoglaló formájának meghatározásáról szól. Bár maga a raklap meghatároz bizonyos méreteket, a magasság mellett a csomag formája az alap méretétől függetlenül nagyon sokféle lehet, amelyeknek a szállítás során relevanciája lehet.
• Valós idejű képfeldolgozás: A megoldással szemben elvárás, hogy egy működő raktár kapuin keresztül beérkező árukat folyamatosan tudjuk azonosítani és az azonosított csomagokhoz folyamatosan tudjuk az adatbázisokban hozzárendelni a méret adatokat. Mivel gyakran a csomagok 24 órán belüli továbbítása a feladat és maga a raktár 7/24 rendszerben működik nincsenek olyan időszakok, amikor a háttér feldolgozás elvégezhető. A kialakításra kerülő infrastruktúrának ugyanakkor nem lehet extrém hardver költsége, ezért komoly erőforrás optimalizálási szempontrendszert kell alkalmaznunk mind az elosztott architektúra, mind feldolgozási algoritmusok fejlesztése során.
  
  

A tervezett megoldás sikeres kialakítása azt jelentené, hogy a logisztikai szolgáltatók a három legfontosabb paraméter (darabszám, súly, térfogat) mindegyikét képesek lesznek a folyamatba épített módon mérni, amely megalapozza, hogy a megbízókkal a fuvarozás során igazságosabb költségelszámolást lehessen alkalmazni.